2014. március 16., vasárnap

09. What the hell?!

* AnnaBell Whitemelas

- Miss Whitemelas! - csattant fel a fizikatanár. - Mivel köszönhetném meg, hogy befáradt az óra hátralevő 25 percére? - ironizált.
- Jó napot kívánok, Mrs. Herilel! Elnézést kérek a késésért, reggel egy apróbb komplikáció lépett fel, igazán sajnálom!- mondtam, mire egy hangyányit megenyhült.
- Foglaljon helyet és holnapra kérem bemutatni az órai anyag másolatát, a füzetében!
Egy cseppet megkönnyebbültem, mert nem kaptam akkora fejmosást. Gyorsan meglapultam és elkértem egy füzetet, mert a tanár már csak vetített.
 Az utolsó óráról csengettek ki, és egy váratlan személy állt az ajtóban. Engem várt??

* Niall Horan

 Mikor Annaról kiderült, hogy fehérboszorkány, vegyesek voltak az érzéseim. Az egyik felem azt súgta, hogy minél hamarabb meneküljek, de a másik egyre azt hajtogatta, hogy védelmezzem, ki tudja mi vár még rá. Amint Rawen megjelent, biztos voltam abban, hogy itt maradok és segítem Annát. Nem tudom honnan jön belőlem ez a mérhetetlen empátia Anna iránt, de nagyon megkedveltem.  Csak tudnám hova ment el az a bolond húgom!
 Suli után egyből hazamentem. Beszélnem kellett Cathievel, Jennyt haza kell hozni!
- Szia Cathie!
- Indulunk? - kiabálta fentről.
- Persze! De.. honnan?.. nem is kérdezem... - motyogtam magamban, mire leért a lépcsőn.
- Előbb igyál!- vágott hozzám egy tasak vért.
Igaza volt.. Ha nem vigyázok, ártatlan embereknek eshet baja, azt pedig nem szeretném. Gyorsan megíttam majd beültünk a kocsiba és már repesztettünk. Szagot követtem... Rawenét. Jenny szagát elnyomja a sok parfüm!.. Na jó, ez hazugság, csak gonoszkodok. De Rawent kell követnünk, mert már túl sokat élt!

* Cathie

 Épp Niall gondolatait bújom. Istenem de meggondolatlan ez a kölyök! Tényleg olyan mintha őket nevelném! Rawen túl sokat élt?! Mi az hogy!  Egyik legősibb vámpírok egyike. Nem a legeslegősibb vámpír.. De az ő unokája. Niall ennyit se tud róla? Pedig a srácnak jó hírneve van köreinkben! Nagyon erős, és Niall alig 500 éves. Ő akar vele szembeszállni? Buta fiú..
- Niall.. Tudom, hogy nem szereted.. De tudom min gondolkozol.
- Mesélj még!
- Nem azért.. De valamit tudnod kell.
- Pontosabban?
- Szóval.. Rawenről van szó..
- Mi a baj vele? - kérdezte aggodalmasan.
- A legeslegősibb vámpír unokája.
Niall szemei elkerekedtek. Holtsápadt bőrénél még sápatagabb színre váltott. Azt hittem tényleg elájul!
- Niall.. Csak azért mondom, hogy tudd mibe fogtál!
- Oké..- hebegte.
Nem állított meg, továbbhajtottunk. Tisztelem, hogy Niall ennyire bátor és fontos neki a testvére, de akkor is.. Még nem elég erős, és bár nem vagyok az anyja igenis féltem!

*AnnaBell Whitemelas

- Szia Anna!- köszönt rám..
- Nincs kedved eljönni sétálni? - egy ilyen kérdésre, ilyen időzítéssel, mégis mit mondjak. Hát persze, hogy mentem a hülye fejem után.
- O-oké.
- Elkísérlek hazáig, dobd le a cuccod és menjünk valamerre.
- Rendben - mosolyodtam el.
Elindultunk hazafele.
- És miujság van veled? Fiúk?
- Még mindig rólam beszélsz - figyelmeztettem viccesen.
- Hát.. szerintem mindig is gyönyörű voltál.
- Nem kell a süketduma. Beszélhetnénk valami másról?
- Aha.. Ki ez a Niall gyerek?
- Hmm?.. - kérdeztem meglepett sértődöttségemben.
- Ki Niall Horan?
- Csak egy srác. A barátnőm bátyja. - mondtam közönyösen, ami valamiért még nekem is fura volt.
- Értem.. - hazaértünk.- Na siess, itt várlak!
Beszaladtam.. Kissé bezsongtam, úgyhogy elengedhetetlen volt, hogy át ne öltözzek. Kimentem.
- Wow! Csodásan festesz!
- Köszönöm - pirultam.
Utána nekivágtunk a városnak...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése