01. Mystery strangers

"Mindenki a táskáját bújja, mikor kopogtatnak az ajtón.."

*AnnaBell

 Épp sikerült előkaparnom a könyvem, mikor az ajtón hangosan dörömbölnek. Gyorsan ki akartam húzni magam, hogy megnézzem ki az, de azzal a lendülettel be is vertem a fejem.. A francba!... Szépen kikerültem az asztal szélét és kiegyenesedtem. Két embert pillantottam meg: szőke haj, kék szem, világos szín, bőrdzseki. A többit tudjátok, mert már láttam őket az ablakon keresztül. Mikor bevertem a fejem, persze az egész osztály odakapta a fejét és még mindig engem bámul. Rajtuk kívül persze a két újonc is. Kínos!... Feltettem a padomra a könyveket és mélyre hajtottam a fejem.

- Khmm.. Ti lennétek Horanék?

- Igen.

- Igen Asszonyom! Üljetek le! Arra van két szabad hely- mutatott egy mellettem és egy mögöttem lévő helyre.. Pompás! A lány beült mögém a srác pedig mellém. Amint a tanárnő újra kinyitotta a száját a lány már bökdöste is a hátamat. Hátrafordultam.

- Szia! Jenny-Tay Horan vagyok.. De hívj Kicsi Jennynek!- nyújtja a kezét.

- Ömm.. AnnaBell vagyok.. Anna.- ráztam meg a kezét.

- Ms. Horan! Ms. Whitemelas! Úgy gondolom egyiküknek se jönne jól egy órai munka 1-es!

Ó tanárnő! Ha tudná hány rohadt házi dolgozatot írtam meg az életemért! Inkább előre fordultam és körmöltem a tanár elejtett szavait. Már kismilliónyi szót írok.. Nem tudok koncentrálni, csak írom a szinte értelmetlen szavakat. Szúró fájdalmat éreztem a fejemben és égető tűz lobbant bennem. Amikor az új srác felé fordítottam a fejem láttam, hogy tengerkék szemei egyenesen rám szegeződnek. Gyilkos ösztönök ébredtek bennem. Amikor már szerintem a szemem is lángolt...

- Mrs. AnnaBell!

Gyorsan elmúlt a tüzes érzés. Odakaptam a fejem és gyorsan átgondoltam: Vajon mennyi ideig bámultam a srácot? Horant. Tényleg! Úgyse tudom a nevét, miért ne legyen csak simán Horan? Ezt jól megbeszéltem magammal.. De úgyse kell megneveznem beszélgetésbe, tekintve, hogy velem senki se áll szóba. Már szinte kínos volt, hogy minden bamba diák rajtam "legelteti" a szemeit, mikor a csöngő hangoskodásba kezd. Idétlen mozgással menetelek ki a teremből a következőig, amiben töri órám lesz. Utána még egy másikba és csak így tovább. Egyik órán se mutatták be az újoncokat. Az utolsó órám ofő volt. Mrs. Algerd bemutatta őket.

- Kedves osztály! Szeretném nektek bemutatni Jenny- Tay Horant...

- Kicsi Jenny!- kacsintott a lány.. izé.. Kicsi Jenny.

- És a testvérét, Niall Horant.

A srác megint felém kapta a fejét. Mit olyan jó nézni rajtam? Értetlen szemekkel néztem a szintén engem szemlélő srác említett érzékszervébe.  Erre egy halvány mosoly nyújtózott el az arcán. WTF?! Nem azért reagálok így, mert lezbikus vagy, hanem azért, mert nem szoktam meg a fiúk közeledését.. Na jó.. Egy volt..

*Remember

Barna szemei mindig elvonják a figyelmem a béna életemről és a tanulásról. Rózsaszín ajkai mindig mosolyognak rám. Fekete haja mindig tökéletesen áll a fején.. A legjobb focista pasi.. És bír. Most éppen felém fut.. Edzésük volt.

- Helló Whitemelas!

- Szia Ross!

- Nincs kedved focizni?

- Hát.. Nem nagyon tudok..

- Megtanítalak!

Felálltam a nézőtérről. Ross megfogta a csuklóm és húzott maga után a pályára. Mikor egy 11-est kellett volna lőnöm, nem nagyon volt bennem bátorság. Ross elmosolyodott. Odajött mögém és átkarolta a derekamat. A lábával felemelte a lábam és mutatta, hogy kell elrúgni.

- A labdára összpontosítasz. A lábfejed lefeszíted, és az erődet oda közvetíted. Hátrafele emeled föl a lábad és azzal a lendülettel előre lendíted és.. Ellövöd.

Végig a fülembe suttogta.A lehelete a fülemet csiklandozta.

/next part/

 Szakad az eső. Ross forró csókokkal halmoz el miközben egyre jobban elázunk. Egy kicsit eltolom magamtól.

- Ross.. Tudom, hogy..

Ross elfordul. Adott egy pofont a levegőnek és üvöltött.

- A francba!

- Szeretsz?

- Igen.. Mindennél jobban!

- Akkor mi a francért csinálod ezt velem? Nem vagyok elég jó?- török ki én is ordításban- Vagy talán a kis Felicia jobb? Mert én nem vagyok végzős, mint te? Talán..

Odajött befogta a számat és meleg tekintettel nézett. Én elhallgattam. A keze eltűnt a számról. Egyre közelebb jött és megcsókolt. Mikor a levegő hiánya miatt elváltunk Ross lihegett és a meleg levegő, amit kifújt.. Feltüzelt. 

- Sajnálom!

Ezzel az utolsó mondattal otthagyott.. Összetörte a szívem. Én egy béna kis gólya voltam, akit mindenki kiközösített. Ő ott volt mellettem. Szépen lassan beleszerettem. Most meg olyan, mintha hozzám vágtak volna egy kupac szart. Én meg örömmel buknék bele és trancsíroznám szét magamon. A francba a fiúkkal! Miért kell ilyen seggfejnek lennie az összesnek. Fontosabb voltam neki, mint az az évszázados ringyó. De ő mégis őt választotta. Remélem jó párost alkotnak majd az egyetemen is. 

- Gyűlöllek! Gyűlöllek!- üvöltöttem torkom szakadtából és térdre rogytam...

*Now

 Ahogy feltörtek bennem a régi emlékek könnybe lábadtak a szemeim és elkaptam a fejem. Bámultam ki a hatalmas ablakokon, a focipálya felé. Elképzeltem, hogy Ross ott focizik lent. Mikor berúgja fölnéz és dob egy csókot.. Mindig ezt csinálta. De már elment.. Újabban mellettem volt egy hely, ahova a tanárnő ültette a srácot.. Frusztráló érzés.. Mikor a mellettem lévő padot elfoglalta, felém fordult és beszélgetést kezdeményezett...